Minden nap a következőben reménykedni.. ezt egy darabig lehet élni. De ha jön egy visszaesés, és hirtelen eltűnik az út, a szakadék pedig ott tátong előtted, egy pillanatra döbbenten nem tudsz mást tenni, mint hátratekinteni. Nézni vissza a messzeségbe és keresni hol is kezdődött ez az elrontott szakasz. Ha nem is egyedül, de hit nélkül a továbbjutásban, semmi esély. Csak a visszaút lehetséges vagy az ugrás. Nekem melyik maradt?